| li IRÁNYTŰ ÉS ÚTMUTATÓ AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSOK VILÁGÁHOZ |
Életbiztosítási fogalomtár
Biztosítási termék: Meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer.
Biztosító: Az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult.
Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás: A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked) egy olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint.
Biztosítás megszűnése: A biztosítások leggyakrabban a következő okok nyomán szűnnek meg: ♦ Díjnemfizetés ♦ Biztosítási esemény bekövetkezése ♦ Biztosítási tartam lejárta ♦ Érdekmúlás ♦ Felmondás
Biztosítási esemény: A Polgári Törvénykönyv megfogalmazása szerint biztosítási esemény lehet különösen: a) a szerződésben megállapított károsító esemény; b) halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése; c) testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset. Életbiztosítási szerződések kapcsán a b) pont szerinti események minősülnek biztosítási eseménynek.
Biztosítási évforduló: Rendszerint a biztosítási ajánlat aláírásának megfelelő nap.
Biztosítási időszak: A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő (általában rövidebb) is. Életbiztosítások esetében a biztosítási időszak és a biztosítási tartam egymással egybeesik. Vagyonbiztosítások esetében a biztosítási időszaknak a szerződés felmondásánál is nagy jelentősége van, a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére lehet felmondani.
Biztosítási kötvény: A biztosítási szerződés létrejöttét igazoló okmány. A szerződés akkor is létrejön, ha biztosítási kötvény nem kerül kiadásra. A biztosítási kötvény nem értékpapír, ezért nincs is jelen a pénzpiacon. Ennek ellenére feltétlenül meg kell őrizni, mert kár esetén nyilvánvaló igazolása - a díjfizetéssel együtt - a biztosítási jogviszony érvényes fennállásának.
Biztosítási összeg: A biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére köteles. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződés tartalma szerinti biztosítási összeget köteles kifizetni (esetleg járadék formájában folyósítani). Életbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatásának mértékét nem a bekövetkezett kár nagysága határozza meg, hiszen a biztosítási esemény (élethelyzet) általában pénzben nem fejezhető ki, hanem a biztosító és a vele szerződő fél a szerződéskötéskor szabadon állapodhat meg a biztosítási összeg mértékében.
Biztosítási tartam: Az az időtartam, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől a biztosítási szerződés megszűnéséig tart. Erre az időtartamra kalkulálják a biztosítási díjat.
Biztosított: A biztosítási szerződés egyik alanya, az ő életét, testi épségét (illetve vagyonát) védi a biztosítás.
Díjmentes leszállítás: Az életbiztosítások esetében felkínálható lehetőség. Lényege, hogy a díjfizetés még a tartam lejárta előtt megszakítható, a szerződés pedig tovább él. A biztosító ilyen esetekben tulajdonképpen az addig befizetett díjakból képzett tartalékokat váltja át egy azonos szolgáltatásokat kínáló egyszeri díjas termékre. Díjmentes leszállításnál a biztosítási tartam változatlan marad, a felkínált biztosítási összeg viszont - a további díjfizetés elmaradása miatt - lecsökken. A biztosítás lejártakor, illetve a biztosított halála esetén kerül kifizetésre a csökkentett biztosítási összeg.
Díjmentesítés: A díjmentesítés bizonyos előre meghatározott biztosítási események bekövetkezése miatt történik, az elnevezés hasonlóságán kívül az a közös benne és a díjmentes leszállításban, hogy mindkettő esetében a szerződő további díjfizetési kötelezettségét megszünteti. Fontos különbség, hogy a díjmentesítés a biztosító szolgáltatása, míg a díjmentes leszállítás maradékjog. Különbség még az is, hogy díjmentesítés esetén - ellentétben a díjmentes leszállítással - a biztosítási összeg változatlan marad. Díjmentesítésre akkor van lehetőség, ha a biztosítási szerződésbe foglalt, meghatározott káresemény már bekövetkezett és a szerződés értelmében a többi kárra a biztosító további díj fizetése nélkül átvállalja a kockázatot. Díjmentesítésről beszélünk például akkor, ha a vegyes biztosítás díjmentesítést vállal rokkantság esetére. Ilyenkor ha a biztosított a tartam alatt megrokkan, az életbiztosítás változatlan feltételekkel életben marad, a további díjfizetéstől azonban eltekintenek.
Elérési életbiztosítás: Az elérési életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díjak, valamint a felhalmozott hozam a kedvezményezettet, kedvezményezett hiányában pedig az örököst illeti.
Egész életre szóló "whole life" biztosítás: A biztosítási szerződés tartama a biztosított hátralevő élete, a biztosító a kedvezményezett részére a teljes biztosítási összeget kifizeti a biztosított halálakor. A biztosítás a szerződő kérésére visszavásárolható, kölcsön vehető fel a terhére, illetve díjmentesen leszállítható. Díjfizetése lehet folyamatos vagy egyszeri díjfizetésű.
Életbiztosítás: Az elméleti definíció szerint, a szűkebb értelemben vett életbiztosításban a halálnak a biztosítás tartama alatti bekövetkezése vagy be nem következése (meghatározott életkor elérése) a biztosítási esemény. A gyakorlatban azonban az életbiztosítási konstrukciók sokszor nem csak életbiztosítási, hanem további beépített elemeket, jellemzően betegség-, illetve baleset-biztosítási elemeket is tartalmaznak. Tágabb, köznapi értelemben az életbiztosítás a biztosított életében bekövetkező eseményekhez, elsősorban a halálhoz, vagy a szerződésben meghatározott más eseményhez (életkor elérése, házasságkötés, gyermekszülés, nyugdíjazás stb.) kapcsolódik.
Életbiztosítási díjtartalék: A szerződő fél által befizetett életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a technikai kamatlábon felüli (többlet)hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a biztosítottainak.
Életbiztosítások típusai: Alapvetően két életbiztosítási típust különböztethetünk meg: a haláleseti és az elérési biztosítást. Ezekből természetesen további számos, igen elterjedt forma eredeztethető, mint például az említett két típus ötvözeteként leírható vegyes biztosítás vagy a járadékbiztosítás. Az életbiztosítások speciális vállfaja a befektetési egységekhez kötött vagy más néven unit-linked életbiztosítások.
Értékkövetés: A biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása.
Eszközalap: A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási ágazatban tevékenység végzésére jogosult biztosítók által, a részükre befizetett díjak befektetése útján képzett, egyedileg kialakított portfoliót tartalmazó eszközállomány elnevezése.
Haláleseti (kockázati) életbiztosítás: Kockázati életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy, a kedvezményezett részére egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha a tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik. A biztosítás rendszerint nem tartalmaz visszavásárlási, kötvénykölcsön-felvételi, vagy díjmentes leszállítási lehetőséget.
Hitelfedezeti biztosítás: A hitelintézet vagy a hitelező által - a tartozás biztosítékául követelt - biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.
Járadékbiztosítások: A járadékbiztosításoknak számos formája van, és gyakran kombinálják őket más biztosításokkal. Nem mindegyik járadéktípus tekinthető életbiztosításnak, hanem csak az, amelynek a kezdete, a vége, illetve a tartama a biztosított halálától függ. A járadékbiztosítások számos formája különböztethető meg az alábbi jellemzők alapján: ♦ Egyszeri díjas biztosítás: a biztosítási díjat a szerződő (előre) egy összegben fizeti meg. ♦ Folyamatos, vagy rendszeres díjfizetés: a biztosítási díjat a szerződő a szerződés szerint meghatározott díjfizetési időszak alatt, meghatározott gyakoriság szerint fizeti (havi, negyedéves, féléves, éves). Azonnal meginduló járadék esetén még abban az évben megindul a járadékfizetés, míg a halasztott járadékfizetés esetében csak a szerződésben meghatározott időtartam (általában néhány év) eltelte után. Az előleges járadékot mindig az időszak (leggyakrabban hónap) elején, az utólagos járadékot pedig mindig az időszak végén fizeti ki a biztosító (éves járadék fizetés esetén). Az életjáradék tarthat:a biztosított élete végéig (egyszerű életjáradék), vagy egy meghatározott időpontig vagy időtartamig, de legfeljebb a biztosított korábbi haláláig (időleges életjáradék). A biztosító garantálhatja, hogy egy meghatározott ideig, általában néhány évig - függetlenül a biztosított életben lététől - mindenképpen folyósítja a járadékot (garanciaidő).
Kedvezményezett: A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összegre jogosult személy, akit lehet a szerződésben megnevezett személy, vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, ezek hiányában a biztosított örököse. Elérési biztosítás esetében lehet maga a biztosított személy a kedvezményezett. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt, írásban bármikor módosítható (életbiztosítás esetében, ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a biztosított hozzájárulása is szükséges, a biztosító hozzájárulására azonban nincs szükség).
Kezdeti biztosítási díj: A szerződő által az ajánlattételkor vállalt biztosítási díj. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében van jelentősége.
Kezdeti biztosítási összeg: A kezdeti bizosítási díjhoz tartozó biztosítási összeg. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében van jelentősége.
Kiegészítő biztosítások: A főbiztosításokhoz általában további kockázatokra, önálló szolgáltatást nyújtó, kiegészítő jellegű biztosítások is köthetők. Ezek a kiegészítő biztosítások technikai megoldásaikban (díjfizetés gyakorisága, inflációkövetés stb.) általában igazodnak a főbiztosításhoz, s annak megszűntével ezek is automatikusan megszűnnek. Ilyenek lehetnek például: baleseti halál esetén a haláleseti szolgáltatáson felüli, további szolgáltatás biztosítása, szolgáltatás rokkantság, kórházi ápolás, műtét esetén, ha az ok baleset volt, szolgáltatás betegség miatt bekövetkező rokkantság, műtét, kórházi ápolás esetén, rettegett vagy kritikus betegségek (rák, infarktus, szélütés) bekövetkezése esetén járó szolgáltatások stb.
Maradékjogok: Az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A maradékjogok általában csak a biztosítási feltételekben meghatározott idő eltelte után nyílnak meg.
Szerződő fél: Az a személy, aki a biztosítóval biztosítási szerződést köt, amelynek alapján a szerződésben meghatározott gyakorisággal meghatározott összegű biztosítási díj fizetésre köteles.
Technikai kamatláb: Az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, illetve a balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál (Bit.). Ennek maximális mértékét külön jogszabály állapítja meg. A biztosító az életbiztosítási díj kiszámításakor feltételez egy olyan hozamot, amelyet mindenképpen el fog érni, és a garantált szolgáltatás mértékét e garantált hozam figyelembevételével állapítja meg. Ennek a hozamnak a mértéke, a technikai kamatláb, mely a biztosítási feltételekből általában megismerhető. A biztosítónak a vállalt szolgáltatást akkor is teljesítenie kell, ha a befektetési eredmény elmaradna a garantált szinttől. A biztosítók túlzott garanciavállalásának határt szab egy pénzügyminisztériumi rendelet, mely a technikai kamatláb lehetséges mértékét maximálja (14/2005. (III. 30.) PM rendelet).
Többlethozam: Az életbiztosítási díjtartaléknak befektetéséből származó hozamnak és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége. A befektetett tartalékon elért, a technikai kamatlábon felüli (többlet)hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a biztosító a biztosítottainak.
Vegyes életbiztosítás: Az egyik leggyakoribb életbiztosítási termék a vegyes biztosítás, mely a kockázati és elérési biztosítás kombinációja. Itt a biztosítási esemény a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy halála a biztosítási időtartam alatt. A biztosítás alapszolgáltatása ennél a formánál tehát a következő: ♦ ha a biztosított az előre rögzített tartam lejártakor életben van, úgy a biztosító kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget. ♦ ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, úgy a biztosító kifizeti a halál időpontjában érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.
Visszavásárlás: Az életbiztosítási szerződések – lejárat előtti – megszüntetésének módja. Ilyenkor a biztosító – a szerződésben rögzített mértékben – a díjtartalékot visszafizeti. Különösen a szerződés első éveiben előnytelen ezzel a módszerrel élni, hiszen ekkor még alacsony a szerződéshez tartozó felhalmozás.
