Ingyenes apróhirdető
Ingyen blog, ingyen weblap
Opciós Tőzsde Oktatás
www.opcioguru.com/opcios-oktatas
Ingyen online póker
|
| TÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK A BIZTOSÍTÁSOK SZÍNES VILÁGÁBÓL |
 Tudta, olvasta?
Gondolta volna?
Szánjon erre is egy percet!
Ki fizeti az épületről lehulló tárgy által okozott autókárt?
[origo]|2011. 10. 06., 17:31|
Az épületről lehulló tárgy által a parkoló autóban okozott kárért a jog szerint az épület tulajdonosa a felelős, ám bizonyíthatja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértette meg. Igaz, a károsultnak is lehetősége van azon lépések megtételére, amelyek igénye jogosságát támaszthatják alá - tudta meg az [origo] a D.A.S. JogSzerviz szakértőjétől.
Az épületről lehulló tárgy által okozott kár esetei tekintetében a Polgári törvénykönyv három nagy csoportot különböztet meg, így az épület egyes részeinek lehullásából, vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárt, az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kár, valamint valamely tárgynak lakásból való kidobásával okozott kárt. Az első esetben a kárért az épület tulajdonosa a felelős, aki csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg. A második esetben annak a felelőssége állapítható meg, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették. A harmadik esetben attól függően, hogy a tárgyat honnan dobták ki (lakásból, vagy közös használatú helységből), a lakás bérlője, vagy használója, vagy az épület tulajdonosa a felelős.
Fő szabály, hogy ilyenkor a lakás használója (bérlője) felel az okozott károkért, ha azonban megnevezi, hogy ki dobta, öntötte ki a tárgyat a lakásból, akkor a tényleges károkozó felel, a használó pedig kezesi felelősséggel tartozik. Ha azt bizonyítja a lakás használója, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott az épületben, akkor a használó mentesül a felelősség alól. Ha az épület közös használatra szolgáló helyiségéből hullott ki, vagy dobtak, ill. öntöttek ki tárgyat, abban az esetben az épület tulajdonosa a felelős a károsulttal szemben, kivéve, ha megnevezi a károkozót, mert akkor ebben az esetben is csak kezesként felel.
Adott esetre nézve mérlegel a bíróság
A jelenleg hatályos szabályozás értelmében az épületről lehulló tárgyak által okozott kárért az épület tulajdonosa a felelős; kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A bíróság - amennyiben a felek nem tudnak megegyezni és az ügy ilyen szakaszba jut -, a fenti feltételek meglétét mindig az adott esetre vonatkoztatva mérlegeli - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője, dr. Tóth Hajnalka.
Összezúzta az autót
Mit lehet tenni, ha az autónkban bekövetkezett a kár? A szakértő szerint először is fényképfelvételeket kell készíteni a kocsikról, a kárról, valamint az épületről. Lehetőleg a dátum is látszódjon a fényképfelvételen. A helyszínen esetlegesen jelenlévő tanúktól meg kell próbálni elkérni nevüket és elérhetőségeiket, hogy a későbbiekben lehetőség szerint tanúskodjanak. Magánház esetén érdemes felkeresni a ház tulajdonosát, ha pedig társasházról van szó, akkor a közös képviseletet.
Nem a károsultnak kell a lakásbiztosítóhoz mennie
Tanácsos mindezekről jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyvben pontosan rögzíteni kell a ház tulajdonosának, közös képviselőjének nevét, címét, saját nevünket, címünket, a kár időpontját, pontos helyét és a kár leírását. Fontos, hogy a jegyzőkönyvet minden érintett írja alá és kérjen belőle egy másolati példányt. Ezt követően lehet elvinni az autót szervizbe, ahol javítási árkalkuláció kérhető, vagy megjavíttatás esetén számla. A számlát, vagy a javítási árkalkulációt és a helyszínen felvett jegyzőkönyv másolati példányát el kell küldeni a ház tulajdonosának vagy a közös képviselőnek postán tértivevényes levél kíséretében, melyben felszólítják őket a fizetésre. A D.A.S. JogSzerviz szakértője kiemelte: előfordul, hogy a tulajdonos, vagy közös képviselő a lakásbiztosítóhoz irányítja a károsultat. Ám ezt nem szabad elfogadni, hiszen itt más a helyzet, mint a gépjármű kötelező felelősségbiztosítása esetén, ahol közvetlenül kell a károsultnak a biztosítóhoz fordulnia.
A casco szerepe
Amennyiben van casco biztosításunk, és a kár kifizetése valószínűleg elhúzódik (például: bírósági per), érdemes a biztosítást igénybe venni. Ebben az esetben az önrész összege követelhető a ház tulajdonosán, társasházon, amennyiben pedig a casco biztosítás díja is emelkedne a kifizetéssel, akkor ez is követelhető. Mindehhez kérni kell majd egy igazolást a casco biztosítótól, és ezt is elküldeni a ház tulajdonosának, vagy a közös képviselőnek - mutatott rá dr. Tóth Hajnalka.
Kárenyhítési kötelezettség
Nagyon fontos szabály az is, hogy a károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. E körben jellemző eset, hogy a betört szélvédő miatt, csapadékos időjárás esetén átáznak a gépkocsi ülései. Adott esetben a biztosítótársaság - a bizonyítási teher rajta van -, alappal hivatkozhat arra, hogy az autó tulajdonosa nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének, nem takarta le időben, ezért emelkedett a kár mértéke.
Ennyibe kerül az orvosi ellátás külföldön, ha van
EU-kártyánk
2011. január 10., hétfő 9:32 - Világgazdaság
Az európai uniós szabályoknak köszönhetően a külföldre utazó magyaroknak lehetősége van a kötelező hazai egészségbiztosításuk terhére igénybe venni a külföldön elvégzett esetleges sürgős beavatkozásokat. Az ellátás az európai egészségbiztosítási kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal vehető igénybe - olvasható a Világgazdaság mai számában.
A kártyát, illetve az azt helyettesítő nyomtatványt az illetékes egészségpénztáraknál lehet személyesen vagy postai úton igényelni. Ezekkel a nyomtatványokkal az Európai Gazdasági Térség államaiban ugyanaz a szolgáltatás jár a magyar betegnek, mint az adott ország biztosított állampolgárainak.
A kártya vagy a nyomtatvány kiváltásával a biztosítás összege egyébként az adott ország társadalombiztosítása által nyújtott támogatásnak megfelelő lehet, a fennmaradó részt a betegnek kell megtérítenie. Azonban fontos tudni a magyar turistáknak, hogy az adott ország biztosítottjainak önrészt kell fizetniük az ellátás igénybevételekor és így ennek összegét honfitársainknak is maguknak kell viselniük. E mellett például Franciaországban és Svájcban, a kórházi tartózkodást nem igénylő kezelések költségét teljes összegben a helyszínen kell kifizetni, amit csak a hazatérés után egyenlít ki az OEP.
Az összegek folyamatosan változhatnak
Súlyos baleset, összetört autók: mire fizet a biztosító?
Pénzcentrum.hu 2011. november 24.
Bár a jogosítvány megszerzéséhez mindenkinek tisztában kell lennie azzal, mi is a teendő egy baleset után, azonban a volán mögött eltöltött évek gyakorta fátyolossá teszik a tanultakat. Rengeteg kérdés merülhet fel egy közúti balesetet követően; mikor kell például rendőrt hívni, milyen papírokat kell kitölteni és pontosan mennyi időnk is van arra, hogy jelentkezzünk a biztosítónknál? A Pénzcentrum.hu most feleleveníti a tanultakat, s összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat, hogy az autóval járók higgadtan cselekedhessenek, ha megtörtént a baj.
Egy közúti balesetet követően a legfontosabb meggyőződni arról, hogy történt-e személyi sérülés. Abban a sajnálatos esetben, ha igen, rendőrt és mentőt kell hívni. Telefonon több helyről is kérhetünk segítséget, melyek közül a legfontosabbak a mentők (104), a tűzoltók (105) és a rendőrség (107). Mobilról a legcélszerűbb az általános segélykérő telefonszámot, a 112-es számot tárcsázni, illetve az autópályák mentén is vannak segélykérő telefonok, általában 2 kilométerenként.
Bár kétségtelen, hogy egy karambolt követően gyakran nem is tudjuk "hol áll a fejünk", nagyon fontos, hogy a segélyhíváskor feltétlenül mondjuk be a telefonszámot, melyről a hívást intézzük, közöljük a baleset pontos helyét, vagy legalább hozzávetőleges tájékozódási pontokat, illetve ismertessük a sérültek számát, korát, nemét és az esetleges különleges körülményeket is. Az is nagyon fontos, hogy az egyéb veszélyforrásokról se feledkezzünk meg értesíteni a diszpécsert ( pl.: leszakadt nagyfeszültségű vezeték, kiömlött vegyi anyag, stb). Végezetül figyeljünk a mentős kérdéseire, s csak akkor rakjuk le a telefont, ha már bontották a vonalat.
Ha nem sérült meg senki
A személyi sérülést egyébként külön adatlapon kell bejelentenünk a biztosítónk felé, a káresemény után minél hamarabb. Amennyiben nem sérült meg senki a balesetben, nem kötelező a hatóságot értesíteni, azonban vannak olyan esetek, amikor mégis ajánlott ezt megtenni. Abban az esetben például, ha a baleset jelentős anyagi kárral járt, vagy külföldi, illetve közüzemi feladatokat ellátó járművel csattantunk, szintén érdemes lehet a hatóságok értesítése. Abban az esetben sem árt bevonni a hatóságokat, ha a felelősség elismerésével kapcsolatban nem jutunk dűlőre.
Itt érdemes kiemelni, hogy a rendőri intézkedés minden esetben eljárást von maga után, ami jókora plusz költséget jelenthet a vétkes félnek. Azt sem árt tudni, hogy amennyiben értesítettük a hatóságot, mindenképp meg kell várni a járőröket, s ez akár hosszú órákig is eltarthat.
Egy kis papírmunka
A biztosítási kárrendezéshez elengedhetetlen, hogy a másik féllel karöltve, még a helyszínen kitöltsük az Európai baleseti bejelentőt, ismertebb nevén a kék-sárga betétlapot. Bár a betétlapot ingyenesen be lehet szerezni, mégis előfordulhat, hogy nincs kéznél a sorsdöntő pillanatban. Ebben az esetben érdemes egy üres papírra felírni a baleset körülményeit; napokkal a baleset után ugyanis aligha emlékezhetünk minden egyes körülményre, arról nem is beszélve, hogy ilyenkor a vétkes fél könnyedén kitérhet kötelezettsége alól. A bejelentő lap kitöltése ugyanakkor - mint az a nyomtatványon is olvasható - nem jelenti a felelősség elismerését, a balesetek körülményeinek leírása csak a gyorsabb kárrendezést szolgálja. Mindazonáltal a biztosítói kifizetéshez nem elegendő például az Európai baleseti bejelentő, annak kiegészítéseként egyéb adatokat is kérnek a társaságok.
Mi a teendő, ha kőfelverődés folytán szélvédőkár érte a gépjárművet?
A kőfelverődésből származó szélvédőkárok - a bizonyítási nehézségek miatt - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás legproblémásabb esetei közé tartoznak. Nem véletlen, hogy van olyan biztosító társaság, amelyik a kötelező felelősségbiztosítás mellé választható elemként kínálja a kiegészítő szélvédő biztosítást. Ilyen esetekben az a gyakori probléma, hogy annak a gépjárműnek a vezetője, amelyik az úton lévő kavicsot felveri, a legtöbb esetben észre sem veszi a felverődést. Amennyiben a biztosító a kárigény elbírálása során nem látja megalapozottnak a felelősség kérdését, végső soron a bíróságnak van joga kimondani, hogy adott körülmények között fennáll-e a biztosító kártérítési kötelezettsége vagy sem.
|
A nyomtatvány helyes kitöltése a lelke az egész folyamatnak, ugyanis, ha rosszul töltjük ki, akkor nem sok jóra (és pénzre) számíthatunk a biztosító részéről. Nagyon fontos például tisztázni, hogy ki a baleset okozója, illetve ki a vétlen károsult. Szintén elengedhetetlen, hogy mindkét jármű vezetője az aláírásával igazolja a kitöltött betéti lapon szereplő adatok valódiságát, s ne feledkezzünk meg az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről sem. Ezt követően az érintettek a bejelentő egy példányát vegyék magukhoz, mely birtokában tudják igényeiket érvényesíteni a biztosítóknál.
A baleseti bejelentőlappal mind a károsultnak, mind a károkozónak jelentkeznie kell a saját biztosítójánál. A károkozónak 5 nap áll a rendelkezésére, hogy a felelősségbiztosítását gondozó társaságnál bejelentése a káreseményt (ha van Casco kötvényed, saját károd ezen keresztül térítik meg). A károsult személynek pedig 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójánál a saját kárigényét bejelentse. A károkozást a baleseti bejelentő lap személyes leadásával, vagy elektronikus (telefax, e-mail) és postai úton történő megküldésével jelenthetjük biztosítónk felé. Ha a károkozó külföldi állampolgár volt, a kárt a MABISZ bármelyik tagbiztosítójánál bejelentheted. Ebben az esetben fontos feljegyezni a károkozó külföldi felelősségbiztosítójának nevét, a birtokában lévő zöldkártya számát és érvényességi idejét is.
Mi a teendő akkor, ha külföldön történik a baleset?
Ha külföldön kárt szenvedünk, illetve kárt okozunk, és az ellenérdekű féllel a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben egyetértünk, valamint egyéb ok (pl. személyi sérülés, vagy a baleset helye szerinti ország egyéb előírásai) miatt sem szükséges rendőrt hívni, a baleset másik részesével a fentiekben leírt módon, kölcsönösen töltsük ki az Európai Baleseti Bejelentőt, nem megfeledkezve annak aláírásáról sem. Mindazonáltal a magyar károsultnak több lehetősége is van kártérítési igényének érvényesítésére. Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszer valamely tagországa területén következett be, és a kárt az Európai Unió valamely más tagállamában üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényével közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához vagy annak magyarországi kárrendezési megbízottjához.
Amennyiben a balesetet nem az EU valamely tagországa területén üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult nem tudja igénybe venni kárrendezési megbízott segítségét. Ilyen esetben az igényt közvetlenül a külföldi felelősségbiztosítóval szemben lehet érvényesíteni. Ugyanakkor minden esetben figyelembe kell venni, hogy a kárigények elbírálása és a kár rendezése a baleset helye szerinti ország jogszabályai szerint történik.
7. főbűn: Nem védjük a vagyonunkat
Dr. Tóth András pénzügyi tanácsadó hírlevele – 2012. április
Az életben a legbiztosabb dolog, hogy mindig váratlan dolgok történnek. Ha az ember biztonságban akar élni akkor nem teheti maga és a családja életét attól függővé, hogy jár-e a lakása felé egy suhanc aki kirabolja, vagy elviszi az autóját. Ennek ellenére az emberek meg vannak győződve arról, hogy ilyen váratlan bajok kizárólag másokkal fordulhatnak elő.
Pedig az ilyen dolgokra találták fel a biztosítást. Az emberek döntő része a baj bekövetkezése után köt biztosítást. A lakásbiztosítások, riasztórendszerek legjobb ügynökei a rendőrségi helyszínelők. Ez egyébként mindig így volt, a világ első korszerű biztosítóját közvetlenül az 1666-os nagy londoni tűzvész után alapították, amikor praktikusan az egész város leégett… A társaság egyébként három névváltoztatás után még a mai napon is él, jelenleg a világ hatodik legnagyobb biztosítója – és ez azért rámutat arra, hogy a biztosításra komoly igény van (és persze komoly profit is van benne...)
A biztosítással kapcsolatban a legfontosabb alapszabály hogy mindent az értékén kell biztosítani. Egyrészt nagyon kellemetlen, ha alulbiztosítunk: ha kétmilliót ér a kocsink és ellopják, nem sokra megyünk félmillióval. Másrészt a törvény tiltja a túlbiztosítást: nem kaphatunk a százezer forintos holmink ellopása után háromszázezer forintot. (Bár ezt sokan rendszeresen megpróbálják elérni...)
Egy olyan terület van, amit nem lehet értékén felül biztosítani – ez az életbiztosítás. Itt az alapszabály, hogy annyiról kell szólnia a kockázati életbiztosításnak, amivel a család 3 évig meg tud élni – ennyi idő kell átlagosan, amíg át lehet rendezni a család anyagi életét egy váratlan haláleset után.
Az életbiztosítások esetén az idei év különlegessége, hogy a nőknek idén lehet utoljára olcsón kockázati életbiztosítást kötni. A jövő évtől kezdve az Európai Unió megtiltja, hogy a biztosítók nemileg diszkriminálják a nőket. Eddig ugyanis, mivel a nők sokkal tovább élnek, ezért kb. 40%-al alacsonyabb áron köthettek kockázati életbiztosításokat. Azért annak örülök, hogy egyelőre törvényben nem tiltották meg a nőknek, hogy tovább éljenek, sőt nem tettek ez irányba konkrét lépéseket, hogy a nők életét a férfiakéval azonosra kurtítsák.
A biztosítókkal szemben nagyon sokaknak vannak aggályaik – úgy érzik, a szerződést szívesen megkötik, a pénzt is elfogadják. Már az adminisztrációval és nyilvántartással is vannak problémák, de ha valami baj van, akkor a fizetésnél nagy előszeretettel packáznak az ügyfelekkel, válogatott módszerekkel halogatnak és faragják le a fizetendő összegeket. Bár ez teljesen megalapozatlan pletyka, amivel számtalan, időfelesleggel rendelkező tölt meg rengeteg internetes fórumot…
Mindenesetre, biztosítani feltétlen szükséges. Mert kizárt dolog, hogy egy életet végig lehet úgy élni, hogy soha semmi baj se történjen.
www.privatbiztositasok.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
|
